A magyar autópályák forgalomszabályozása jelentős átalakuláson megy keresztül a következő években. Az M1-es, M3-as és M7-es autópályák bizonyos szakaszain a leállósáv is része lesz a közlekedési rendszernek, így csökkentve a forgalmi dugók esélyét. Ez a megoldás nem új keletű, hiszen más országokban már bevált gyakorlat, és most Magyarországon is fokozatosan bevezetésre kerül.
A koncepció lényege, hogy a leállósávot időszakosan, a forgalmi viszonyokhoz igazítva nyitják meg a közlekedők előtt. A rendszer kiépítéséhez intelligens forgalomirányító technológiát (ITS) használnak, amely valós idejű adatokat dolgoz fel és szabályozza a forgalmat. Az intézkedés célja, hogy minimalizálja a torlódásokat, különösen a hétvégi és ünnepi időszakokban, amikor a Balaton és egyéb turisztikai célpontok felé növekszik a forgalom.
Nemzetközi tapasztalatok alapján az intelligens leállósávok hatékonyan növelik a forgalmi kapacitást anélkül, hogy új sávokat kellene építeni. Az Egyesült Államok Colorado államában már régóta működik ez a rendszer, míg Európában Németország, az Egyesült Királyság és több más ország is alkalmazza a technológiát. A C-Roads nevű rendszer lehetővé teszi, hogy az autók kommunikáljanak a forgalomirányító rendszerekkel, tovább növelve a közlekedés hatékonyságát.
A magyarországi bevezetés három nagy autópályát érint. Az M1-es autópályán az M0-s csomóponttól az országhatárig építik ki az ITS-rendszert. Az első ütemben az M0 és az M19 csomópont közötti szakasz kap egy plusz intelligens sávot, amely 2028 augusztusára készül el. A második ütemet 2029 augusztusában fejezik be.
Az M7-es autópályán az M0-s és Balatonvilágos közötti 74 km-es szakaszon lehet majd időszakosan használni a leállósávot. Szabadbattyánig a pálya 2×3 sávosra bővül, majd Balatonvilágosig kibővített leállósáv segíti a forgalmat. Az M3-as autópályán az M31 csomóponttól Gyöngyösig tervezik az ITS-rendszer kiépítését. Az M0 és M31 közötti szakaszon 2×2 sáv mellett egy ITS-sávot is kialakítanak, összesen 67 km hosszan.
A rendszer legfőbb előnye, hogy növeli a forgalom áteresztőképességét anélkül, hogy új sávokat kellene építeni, és rugalmasan alkalmazkodik a forgalmi helyzetekhez. Különösen előnyös lehet a hétvégi csúcsidőszakokban, amikor a Balaton felé vezető autópályákon rendszeresek a torlódások. Ugyanakkor kihívásokat is jelent, hiszen balesetek és műszaki hibák esetén a hagyományos leállósáv hiánya növelheti a kockázatokat. Emellett az üzemeltetéshez digitális kijelzők és állandó felügyelet szükséges, ami komoly infrastrukturális beruházást igényel.
A rendszer fokozatosan lép életbe. Az M1-es első szakaszának befejezése után, 2028. augusztus 31-től kezdődik az új forgalomirányítás tesztelése, majd a második ütem 2029. augusztus 31-től válik teljessé. Ezzel Magyarország is csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek modern és rugalmas közlekedési megoldásokat alkalmaznak az úthálózatuk fejlesztésére.
Összességében az intelligens leállósávok bevezetése egy innovatív lépés a közlekedés hatékonyságának növelésére. Bár a rendszer bizonyos kockázatokkal jár, a nemzetközi példák alapján jelentős előnyöket kínálhat a torlódások csökkentésében és a forgalom gördülékenyebb áramlásának biztosításában. Az elkövetkező években a magyar autópályák új korszakba lépnek, amelynek sikeressége a megfelelő üzemeltetésen és a közlekedők felelősségteljes használatán múlik.