Az üzletek polcain és pénztárainál hamarosan jelentős változások várhatók, amelyek minden vásárlót érinthetnek. Az új árrésszabályozás, amely március 17-én lép életbe, komoly vitákat váltott ki a kereskedelmi szektorban. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a szabályozás jelentős hatással lehet a piaci környezetre, és nem csak a vásárlók pénztárcáját befolyásolhatja, hanem a boltok működését is.
A szabályozás célja, hogy az évi 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező kiskereskedők esetében kézzelfogható árcsökkenést eredményezzen. A kormány reményei szerint az intézkedés a megcélzott 30 termékkategóriában átlagosan több mint 10%-os árcsökkenést hozhat a vásárlók számára. Az Országos Kereskedelmi Szövetség azonban arra figyelmeztet, hogy az árrés csökkentése nem biztos, hogy azonnali megtakarítást jelent a fogyasztóknak.
Az OKSZ hangsúlyozza, hogy az árrés nem azonos a profittal, hanem a kereskedők működési költségeinek fedezésére szolgál. Ezek a költségek magukban foglalják a közel 50 ezer magyar munkavállaló bérét, valamint a piaci áron fizetett közüzemi díjakat és adókat. Az élelmiszer-kereskedők évente jelentős összeggel, közel 300 milliárd forinttal járulnak hozzá a költségvetéshez, amely akár az árak csökkentésére és akciókra is felhasználható lenne.
A kereskedelmi szektorban tapasztalható veszteségek és az élelmiszergyártók jelentős nyeresége közötti különbség tovább növelheti a feszültségeket. Az OKSZ szerint az árrésstop csak a kereskedőkre nehezedik, miközben a gyártók továbbra is kiemelkedő profitot könyvelhetnek el. Ez a helyzet hosszú távon a magyar agrárium szereplőit is veszélyeztetheti, különösen ha az import növekedése miatt a hazai termelők háttérbe szorulnak.
A tévhitek és a valóság közötti különbségek is fontos szerepet játszanak az új szabályozás megítélésében. Az OKSZ rámutat arra, hogy a médiában megjelent árak gyakran nem tükrözik a valóságos költségeket. Az online árfigyelők adatai szerint például az 1,5%-os UHT tej fogyasztói ára körülbelül 315 forint, nem pedig a sokszor említett 550-600 forint.
Az új szabályozás nemzetközi példákat is felvonultat. Szerbiában és Romániában például az árrésszabályok nemcsak a kereskedőkre, hanem a beszállítókra és a termelőkre is vonatkoznak, ami kiegyensúlyozottabb terheket jelent az érintett felek számára.
A jövőbeni változások kapcsán az Országos Kereskedelmi Szövetség többször kérte versenyjogi garanciák biztosítását és a piaci szereplők közötti egyeztetések lehetőségét. Azonban eddig ilyen biztosítékokat nem kaptak. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint ugyanakkor a kormány folyamatos párbeszédet folytat a kereskedőkkel a profitplafon bevezetéséről és annak hatásairól.
Összességében az új árrésszabályozás célja, hogy a vásárlók számára kedvezőbb árakat biztosítson, de az intézkedés körüli viták és aggályok azt sugallják, hogy a helyzet bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnik. A következő hónapok során derül majd ki, hogy a változások valóban a kívánt hatást érik-e el, és hogy a vásárlók valóban olcsóbban juthatnak-e hozzá a mindennapi termékekhez.