A régi magyar bankjegyek nem csupán emlékként vagy gyűjtői darabként maradnak fenn, hanem jelentős anyagi értéket is képviselhetnek. Különösen igaz ez egyes ritkaságokra, amelyekért elképesztő összegeket fizetnek a gyűjtők. Egy papír kétszázas például akár egymillió forintot is érhet, ha kifogástalan állapotban van, és a megfelelő ritkasági kritériumoknak megfelel.
Az értéket elsősorban két tényező határozza meg: a ritkaság és az állapot. Bár sokan azt feltételeznék, hogy az életkor az elsődleges szempont, a gyűjtők számára gyakran a közelmúlt forgalmi pénzei is kiemelkedő értéket képviselnek. Például egy 1998-as papír kétszázasért jelenleg akár 450 ezer forintot is kínálnak az online piactereken.
Egyes különleges példányok még ennél is többet érnek. Egy próbaveret-tervezet 200 forintos bankjegyet például 3,8 millió forintért árulnak. Ez az árazás az UNC (uncirculated), azaz hibátlan, forgalomban sosem használt állapotnak köszönhető, amely a legmagasabb besorolás a bankjegyek világában. Az alacsony sorszám is jelentős árfelhajtó tényező: a 0000001-es sorszámú bankjegyek ára akár 500 ezer forint fölé is emelkedhet.
Az 5000 forintos bankjegyek gyűjteménye is figyelemre méltó. Egy hirdető például 100 darab extrém sorszámú példányt kötegben több mint 5,3 millió forintért kínál. Egy-egy 1999-es 5000 forintos ára állapottól és sorszámtól függően 30 és 200 ezer forint között mozoghat.
Nem csupán egyedi darabokat, hanem egész kollekciókat is hatalmas összegekért értékesítenek. Egy gyűjtő például 419 darab 1997 és 2003 között forgalomban volt bankjegyet egyben 13,9 millió forintért próbál eladni. Ezek az összegek mutatják, hogy a numizmatika világában komoly piaci kereslet van a hibátlan és ritka pénzek iránt.
A tanulság egyszerű: érdemes átnézni a régi pénzeket otthon, mert akár egy jelentéktelennek tűnő bankjegy is hatalmas értéket képviselhet. Ha valaki megőrzi ezeket tökéletes állapotban, a gyűjtői piacon komoly nyereségre tehet szert.
A borítókép illusztráció!