A katolikus egyház vezetője, Ferenc pápa április 21-én, hétfőn reggel hunyt el, miután hónapokig kórházi kezelés alatt állt tüdőgyulladása miatt.
Az 88 éves egyházfő halála előtt azonban még sikerült részt vennie utolsó nyilvános szereplésén, amely a húsvéti Urbi et Orbi áldás volt. Az esemény hatalmas jelentőséggel bírt, hiszen a pápa a világ békéjéért és a szenvedőkért szóló utolsó üzenetét mondta el.
A pápa utolsó húsvéti áldása
Ferenc pápa egészségi állapotával kapcsolatosan már hónapok óta aggodalmak merültek fel, miután súlyos tüdőgyulladással küzdött és több hétig kórházi kezelésen vett részt. Március végén hagyta el a Gemelli kórházat, és orvosi tanácsra lábadozási időszakra vonult, amely hónapokig tartott volna.
A húsvéti ünnepekre azonban, még a nehézségek ellenére is, nem mondott le arról, hogy személyesen jelen legyen a hívek között, és elmondja a hagyományos Urbi et Orbi áldást, amely a világ minden katolikusához szól.
Április 9-én, húsvétvasárnap reggel a pápa tolószékben jelent meg a Szent Péter-bazilika loggiáján, ahol több tízezres tömeg fogadta őt éljenzéssel. Habár fizikailag gyengélkedett, az őszinte és lelkes beszéde mégis átjött, amikor köszöntötte a híveket: „Kedves Testvéreim, Áldott Húsvétot.”
A szertartás során az üzenetet Diego Ravelli érsek, a pápai szertartások mestere olvasta fel, mivel Ferenc pápa egészségi állapota miatt nem tudott beszélni. Ez volt az utolsó alkalom, hogy személyesen adta át üzenetét a világnak.
A béke és a szeretet győzelme
A pápa utolsó húsvéti üzenete a szeretet, a megbocsátás és a béke erejét hangsúlyozta. „A szeretet legyőzte a gyűlöletet. A fény legyőzte az árnyakat.
Az igazság legyőzte a hazugságot. A megbocsátás legyőzte a bosszút…” – kezdte Ferenc pápa a szent üzenetet, amelyben a háborúkat és az emberi szenvedéseket ítélte el.
A pápa külön figyelmet szentelt a Szentföldön zajló konfliktusoknak, kifejezve együttérzését a palesztin és izraeli nép, valamint a keresztény közösségek iránt, akik a folyamatos feszültségek közepette szenvednek.
„Tűzszünetet, a túszok szabadon engedését és a rászorulók támogatását sürgetem” – mondta a pápa. A keresztény egyház vezetője a világ számos háború sújtotta régióját is megemlítette, beleértve Ukrajnát, Szíriát, Libanont és Jement, és imádkozott az igazságos és tartós békéért minden érintett országban.
A vallásszabadság és politikai felelősség
Ferenc pápa utolsó beszédében a vallásszabadság fontosságára is felhívta a figyelmet, kijelentve: „Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság, és tisztelet mások véleménye iránt.”
A pápa kritikát fogalmazott meg azokkal a politikai vezetőkkel szemben, akik a félelemre építenek, és arra kérte őket, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a fejlődés és a béke érdekében használják fel.
A háborús övezetekben ártatlan civilek, iskolák, kórházak és humanitárius dolgozók szenvedését is szóvá tette, és hangsúlyozta, hogy az élet és méltóság védelme minden helyzetben elsődleges kell, hogy legyen.
A politikai vezetők szerepe a béke előmozdításában
Ferenc pápa a politikai vezetők felelősségét is kiemelte, és arra figyelmeztetett, hogy a globális konfliktusok és társadalmi megosztottságok megszüntetésére a politikusoknak kell törekedniük. A pápa felhívta a figyelmet a szolidaritás erősítésének fontosságára, és arra, hogy a politikai vezetőknek ne a megosztottságot, hanem az egységet kell elősegíteniük.
Ferenc pápa húsvéti Urbi et Orbi áldása nem csupán egy vallási szertartás volt, hanem egy erőteljes politikai és társadalmi üzenet is, amely a béke és szeretet győzelmét hirdette.
Bár a pápa már nem tudott teljesen részt venni a hagyományos szertartáson, üzenete továbbra is fontos marad, és a katolikus egyház jövőjére is hatással lesz.
Szentatyánk utolsó szavai és tettei, amelyek a szeretet és megbocsátás fontosságát hangsúlyozták, örökre a vallásos közösségek és a világ számára fontos tanulságokat adnak.