Móricka ül az iskolában, unatkozik nagyon,
a tanárnéni kérdez: „Mi folyik itt, agyon?”
„Tanár néni kérem, az idő csak vánszorog,
mint a csiga a sárban, ha nincsenek vonszolók.”
Nevet a tanárnéni: „Na jól van, Móricka,
de mondd csak, tudsz-e bármit is a fizikából ma?”
„Hogyne tudnék, kérem, én zseni vagyok ám,
csak a tudásom még pihen a bal agyféltekém alján.”
„Na jól van,” – mondja tanár – „akkor felelj nekem,
ha egy alma leesik, mit tesz a föld velem?”
„Elkapja mint Ronaldo, egy szép szabadrúgást,
vagy lehet, hogy csak szimplán okoz egy kis bút-bánat sújtást.”
„Ez most butaság volt, Móricka, Newton sírna rád!”
„Ne sírjon kérem, kérem, küldök neki pár fánk!”
„Menj ki inkább az ajtón, gondolkodj el kint,
hogy a fizika nem játék, hanem komolyabb, mint Flint!”
Móricka kimegy, s szól: „Ez nem is volt nehéz,
itt kint nincs is kérdés, csak madárdal s a rét.”
Hazamegy és ír egy könyvet: „Túléltem a sulit”
– Bestsellerré válik, s már senki se bulizik.