A nyugdíjtörvény legújabb módosítása jelentős szigorításokat vezetett be a foglalkoztatási dokumentumok megőrzésével kapcsolatban. Az új szabályozás célja, hogy biztosítsa a nyugdíjak pontos és időben történő megállapítását, amelyhez elengedhetetlen az érintett dokumentumok pontos és hiánytalan kezelése. A változások elsősorban a munkáltatókat érintik, de az alkalmazottak is érintettek, hiszen az ő jövőbeli nyugellátásuk függ az adatszolgáltatás pontosságától.
2024. január 1-jétől a törvény előírja, hogy a foglalkoztatók kötelesek megőrizni minden, a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos dokumentumot, beleértve a foglalkoztatási igazolásokat is. Ezek az iratok a szolgálati idő és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset igazolásához elengedhetetlenek. Az érintett dokumentumok megőrzési határideje továbbra is az érintett személy öregségi nyugdíjkorhatárának elérése után öt év.
A szabályozás részletezi, hogy jogutód nélküli megszűnés esetén a foglalkoztatónak kötelessége bejelenteni, hol kerülnek tárolásra az érintett dokumentumok. Ez a lépés biztosítja, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megfelelően hozzáférjen a szükséges adatokhoz. Elmulasztása esetén azonban súlyos következményekkel kell számolni, amelyek akár milliós nagyságrendű bírságot is jelenthetnek.
A törvény szerint a kötelezettségek elmulasztása, hibás teljesítése, vagy késedelmes adatszolgáltatás esetén mulasztási bírság kiszabására kerülhet sor. A bírság összege 50 ezertől 500 ezer forintig terjedhet, az ismételt jogsértés pedig akár 1 millió forintos szankciót is maga után vonhat. A törvény kimondja, hogy a bírság összegének meghatározásakor figyelembe veszik a jogsértés körülményeit és súlyosságát.
A nyugdíj megállapításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségek részleteit az 1997. évi LXXXI. törvény szabályozza. A jogszabály hangsúlyozza, hogy az összes foglalkoztatással kapcsolatos iratot pontosan és hiánytalanul kell megőrizni. Az érintettek nyugellátásának megállapítása és mértéke a szolgálati idő hosszától, valamint a nyugdíj alapjául szolgáló keresettől függ, amely adatokat a munkaviszony során rögzítik.
Az új szabályozás célja az, hogy megvédje a munkavállalók jogait és biztosítsa a nyugdíjakkal kapcsolatos adminisztráció zavartalanságát. Az érintett munkáltatóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a törvényi előírások betartására, hogy elkerüljék a súlyos szankciókat.
Összességében a változások célja a nyugdíjrendszer átláthatóságának és működőképességének növelése. Bár a szigorítások kezdetben bonyolultnak tűnhetnek, hosszú távon mind a munkáltatók, mind a munkavállalók érdekét szolgálják. Érdemes tehát körültekintően eljárni, hiszen a szabályok betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem a jövőbeli biztonság záloga is.