Nyuszika ment az erdőn át,
Hordta hátán répazsák.
Megállítja a medve őt:
– Hé, nyuszi, mi ez a bőr?
– Nem bőr ez, hanem zsák,
Tele répával, csupa-csák!
– Adsz egyet? – kérdi medve.
– Hát persze, csak ne légy rendetlen!
Tovább megy, jön a róka,
Kacsint rá, mint egy csábító sóka:
– Nyuszika, az a répád?
– Az, de nincs több répabálám!
– Akkor add nekem a felét!
– Hahó, róka, ez már merész!
De aztán csak ad egy darabot,
Jobb békesség – mondja, s hagy nyomot.
Hazaérve, üres a zsák,
De boldog, mert jó nap járt rá:
– Segítettem, nevettem, éltem,
Holnap újra répát gyűjtök szépen!