Nyuszika sétál az erdőben.
Talál egy táblát, rá van írva: „Tilos az átjárás!”
Megáll, nézi, vállat von, és továbbmegy.
Kicsit később egy újabb tábla: „Vigyázat, medve terület!”
Nyuszika megint csak megy tovább.
Egyszer csak előugrik a medve.
– Hé, nyuszika! Nem láttad a táblákat?
– Láttam.
– És akkor mit keresel itt?
– Csak sétálok.
– Ez az én területem.
– Jó, de én nem zavartalak.
– Aki belép, annak számolnia kell.
– Számolnia? Mit?
– Hát a pofonokat!
A medve felemeli a mancsát.
– Hányat kérsz? Tízet vagy húszat?
Nyuszika gondolkodik.
– Inkább egy másik kérdésem lenne.
– Na, mondd.
– A mókus járt már erre?
– Nem. Miért?
– Akkor menj, keresd meg, és verd meg őt.
– Mégis miért?
– Ő mondta, hogy ezen az úton jó a wifi!
Nyuszika napszemüvegben, bőrdzsekiben, menőn sétál az erdőben, miközben mögötte lángol egy tábla: „Tilos az átjárás”.